1.jpg

 bang

mtmt

 

Gergely Krisztián Horváth

Head of Research 

 

Occupation: Social Historian, PhD

Workplace: BTK–NEB Rural History Thematic Group

Position: Senior Research Fellow

Research area:  history of rural society,

                           long-term trends in social development

 

Email: horvath.gergely.krisztian@btk.mta.hu

 bang

mtmt

 Gergely Károly Bán

  

Occupation: historian, PhD student

Doctoral school: University of Debrecen Doctoral School of History and Ethnography

Position: PhD student

Research area: City hierarchy studies between the two world wars

 

Email: This email address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

csikos gabormtmt

 Gábor Csikós

  

Occupation: Historian - Psychologist, PhD

Workplace:  Institute of History, Center for Humanities Research,

Károli Gáspár University of the Reformed Church, Budapest Institute of Psychology

Position:  Research Fellow, Assistant Professor

Research area:  history of collectivisation, impact of collectivisation

mental health, impact of historical traumas

 

Email: This email address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

 demg

mtmt

 

Gábor Demeter

  

Occupation: historian, geographer, PhD, habilitation

Workplace: Institute of History, Center for Humanities Research

Position: Senior Research Fellow

Research area:   Balkan economy, society, diplomatic history (19-20),

Austro-Hungarian Monarchy economic and social history, methodology: cliometry, GIS

 

Email: This email address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

 DP

mtmt

 

Péter Dominkovits

  

Occupation: archivist, historian, PhD

Workplace: Archives of the Hungarian National Archives in Sopron

Position: Chief Archivist, Archives Director

Research area:  History of early modern urban and urban society,

20th century historiography and cultural history, exploration of ego documents

 

Email: This email address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

 GM

mtmt

 

Máté Gárdonyi

  

Occupation: Catholic priest / university professor, PhD

Workplace: PPKE HTK

Position: Head of Department

Research area: Catholic Church History

 

Email: This email address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

 GeraEleonora kép

mtmt

 

Eleonóra Géra

  

Occupation: Historian / Archivist, PhD

Workplace: ELTE BTK Institute of History / Doctoral School of History

Position: Habilitated Associate Professor

Research area:  modern urban history, lifestyle and mentality history,

Protestant Church History

 

Email: This email address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

Hegedus Istvan

mtmt

 

István Hegedűs

  

Occupation: Historian, IT, agricultural engineer

Workplace: National Archives of Hungary

Position: Archival IT specialist, Head of Department

Research area: manor history, land tenure policy

 

Email: This email address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

  IMG 20170908 223054

mtmt

 

Ágota Lídia Ispán

  

Occupation: ethnographer, historian, PhD

Workplace: Institute of Ethnography, Research Center for the Humanities

Position: Research Fellow

Research area:  lifestyle change after 1945, socialist cities, village elite,

                          everyday history

 

Email: This email address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

 JF 2016 másolat

mtmt

 

Ferenc Jankó

  

Occupation: Geographer, PhD

Workplace:  Department of Social and Economic Geography, Eötvös Loránd University,

                    Faculty of Economics, University of Sopron

Position: Associate Professor

Research area: historical geography, environmental debates

 

Email: This email address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

kolohg

mtmt

 

Gábor Koloh

  

Occupation: Social Historian, PhD

WorkplaceELKH-SZTE-ELTE Research Group on the History of Globalization

Position: Museologist, research fellow

Research area: modern and contemporary Hungarian social and economic history

 

Email: This email address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

MikleGyorgy

mtmt

 

György Mikle

  

Occupation: geographer, doctoral student

Doctoral school: ELTE TTK, Doctoral School of Earth Sciences

Position: PhD student

Research area:   Historical and Social Geography of Former Manors;

                            rural geography; historical geography

 

Email: This email address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

 pe

mtmt

 

Éva Petrás

  

Occupation: Historian, PhD

Workplace: Historical Archives of State Security Services

Position: researcher

Research area: social policy and church history

 

Email: This email address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

 WP 20191210 15 31 30 Pro másolat

mtmt

 

Zsolt Szilágyi

  

Occupation: historian, geographer, PhD

Workplace: DE Historical Institute

Position: Associate Professor

Research area:19–20. Century urban and social history in Hungary,

                         Historical geography of Europe and the Carpathian Basin

 

Email: This email address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

 SzulovszkyJanos

mtmt

 

János Szulovszky

 

Occupation: Historian-Ethnographer, Candidate of History (CSc), PhD

Workplace: Institute of History, Center for Humanities Research

Position: Senior Research Fellow

Research area: History of the Hungarian handicraft industry in the modern age;

exploration and preservation of handicraft cultural heritage;material culture,

historical geographic information

 

Email: This email address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

 tompalaszlo kep

mtmt

 

László Tompa

 

Occupation: historian, doctoral candidate

Doctoral school: ELTE BTK TDI Doctoral Program in Cultural History

Position: PhD student

Research area:  XVIII. century rural society, early modern serfdom,

estate history, Batthyány estates, agricultural history (Transdanubia)

 

Email: This email address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

 

  

Tíz nemzedék és ami utána következik… Vidéki társadalom az úrbérrendezéstől a vidék elnéptelenedéséig. MTA BTK Lendület Tíz Generáció Kutatócsoport (2019-2024) saját készítésű hivatalos honlapja

Fejlesztés, szerkesztés: Hegedűs István

Az oldallal kapcsolatos észrevételeket a This email address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it. e-mail címre várjuk.

A kiadásért felelős intézet címe:
Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet
1097 Budapest, Tóth Kálmán utca 4.

Tárhely szolgáltató:
Bölcsészettudományi Kutatóközpont
1097 Budapest, Tóth Kálmán utca 4.

A kiadó fenntart minden, a nyomtatott és az online kiadványai bármely részének bármilyen módszerrel, technikával történő másolásával és terjesztésével kapcsolatos jogot.

A kiadó előzetes írásos hozzájárulása nélkül tilos a weboldal egészének vagy részeinek (szöveg, grafika, fotó, audio- vagy videoanyag, adatszerkezet, struktúra, eljárás, program és így tovább) feldolgozása és értékesítése.

A honlap bármely részén közzétett írásokat és tartalmakat csak a kiadásért felelős intézet előzetes, írásbeli engedélyével szabad a nyilvánosság számára elérhető módon tárolni vagy közölni, illetve bármilyen formában továbbértékesíteni.

Tíz nemzedék és ami utána következik… Vidéki társadalom az úrbérrendezéstől a vidék elnéptelenedéséig.

Az MTA BTK Lendület Tíz Generáció Kutatócsoport programja (2019–2024)

Az elnéptelenedés a vidéki térségek egyre növekvő gondja napjaink Európájában. Ennek háttere a termékenységi ráták visszaesése mellett az agrárjövedelmek versenyképtelenségével és a városias központok szívóhatásával magyarázható leginkább. Az egykori szovjet blokk országai esetében azonban egy további, hangsúlyos elem sem maradhat figyelmen kívül: a kollektivizálás során a pártállamok erőszakkal kényszerítették az egyéni gazdákat a szövetkezetekbe, akik az iparba vándorlással és a termékenység visszafogásával védekeztek korábbi életük erőszakos megváltoztatása ellen. 

Kutatócsoportunk interdiszciplináris módszerekkel dolgozó kutatók összehangolt munkájával szeretne fényt deríteni azokra a hosszú lefolyású történelmi folyamatokra, amelyek a kárpát-medencei vidéki társadalom jelenlegi, jellegzetes mintázatainak kiformálódásához vezettek. Kutatásunk időhatárai 1767 és 2017, az úrbérrendezés megindulásától a jelenig tartó két és fél évszázad. Vizsgálatainkban olyan fontosnak vélt, de mindeddig nem feltárt jelenségekre, összefüggésekre koncentrálunk, amelyek révén választ kaphatunk a vidéki társadalom életét a jelenig meghatározó strukturális hatóerők jellegére és súlyára (nagybirtok szerepe, területi egyenlőtlenségek különbségeinek összefüggései, természetföldrajzi adottságok). Elemzéseinkben egyaránt alkalmazzuk a hagyományos, levéltári kutatáson alapuló történészi eszköztárat és a statisztikai adatelemzés számítógépes módszertanát, valamint a térinformatika kínálta lehetőségeket. 

Munkánk célja, hogy az agrártársadalom két és fél évszázados, tíz nemzedéknyi történetének fehér foltjaira vagy éppen átideologizált és ezért torzan ránk maradt narratíváira koncentrálva, hangsúlyosan olyan kutatásokat fogjon egybe, amelyek egységes keretbe foglalják a 18. század középső harmadától eltelt időszak társadalmi változásait, és megvilágítják mindazon folyamatokat, amelyek a jelen helyzetig vezettek.

Az előttünk álló öt évben egy olyan kutatássorozatot szeretnénk széles körű kutatói együttműködéssel megvalósítani, amelynek eredményeképpen feltárt új ismeretek és összefüggések egyrészt jelentősen bővítik az újkori agrártársadalomról meglévő tudásunkat, másrészt a jelen problémáinak történeti kontextusba helyezésével elősegíthetik a vidékfejlesztési döntéselőkészítést is. Munkánk során természetesen nagyban építünk az elmúlt évtizedek társadalom- és gazdaságtörténeti, illetve történeti demográfiai kutatásainak eredményeire. Ismereteink bővítését azonban nem csupán ezen meglévő eredmények és a kutatás során feltárt újabb források szintetizálásával érjük el, hanem – kiaknázva a térinformatika nyújtotta lehetőségeket – tovább építjük a kvantitatív elemzések alapjául szolgáló, eddig létrejött adatbázisokat is (vö. http://www.gistory.hu). Reményeink szerint az általunk tervezett alapkutatások révén új, eddig nem vizsgált alapokon összegezhetjük a hazai vidéki társadalom történetét. Szemléletünkben meghatározó a történeti strukturális örökség, a hosszú időtartam (longue durée) alatt megőrzött kontinuitások és az estlegesen bekövetkező változások feltárásának az igénye, miközben legalább ennyire fontosnak tartjuk a lokális esettanulmányok megvilágító erejét.

Az öt évre tervezett kutatási program három pilléren nyugszik. Hangsúlyosan olyan kérdések mentén szervezzük a kutatást, amelyek eleddig vagy nem voltak kutatottak, vagy olyan ideológiailag terhelt narratívák rakódtak rájuk, amelyek nem tették lehetővé az adott problematika tényeken alapuló, reális megismerését. 

1. pillér – Nagybirtok a magyar társadalomban

I.1. Birtokszerkezet – településhálózat – népsűrűség – gazdasági fejlettség

A kutatásnak ez a része munkahipotézisként Móricz Miklósnak abból a két világháború közötti megfigyeléséből indul ki, hogy a nagybirtok lokális kiterjedtsége fordítottan arányos a népsűrűséggel és az adott terület gazdasági erejével. Azaz a nagybirtok dominálta övezetek az ország legritkábban lakott és gazdaságilag leginkább elmaradott részei. Célunk, hogy történeti statisztikai adatokon több időmetszetben vizsgáljuk e problémát. 

I.2. Tipizálás és modellalkotás

A hazai agrártörténet-írásban hallatlan gazdag az egyes uradalmak működésére vonatkozó irodalom. Mindezidáig azonban elmaradt a felhalmozott eredmények behatóbb elemzése, az a kísérlet, hogy kialakítsuk a nagybirtokrendszer hazai tipológiáját. Célunk, hogy a hazai uradalomtörténeti irodalomból kigyűjtsük, majd regionális és korszak szerinti bontásban feldolgozzuk az összehasonlítható kvantitatív elemzést lehetővé tevő adatközléseket. Adatainkat térképen megjelenítve, vizuálisan is szeretnénk megragadhatóvá tenni a nagybirtok mint gazdaság- és társadalomszervező intézménynek az elmúlt két és fél évszázadban betöltött szerepét. Az erre következő elemzésben elkülönítjük az egyes történeti korszakokra jellemző uradalomtípusokat. E kutatás végső célja a magyar nagybirtokrendszer európai kitekintésű modelljének megalkotása.

I.3. A jobbágyfelszabadítás és következményei 

Történeti irodalmunk a jobbágyfelszabadítást, majd a rendiségből a piacgazdaságra történő áttérést alapvetően pozitív folyamatként ábrázolja. Elsikkad az a tény, hogy a tőkeszegény gazdaságban sem a volt földesuraknak, sem pedig az újdonsült tulajdonosoknak nem volt tőkéje és tudása ahhoz, hogy versenyképes módon álljon helyt a piaci versenyben. A paraszti népesség megerősödését emellett további két tényező is hátráltatta: 1) Az osztályos örökösödés következtében semmi nem állta útját a birtokaprózódásnak, 2) a demográfiai átmenet során a nagyszámú, a korszak külterjes viszonyai között a földből megélni nem képes népesség az állam által nem kezelt szociálpolitikai problémát generált. A kutatás arra vállalkozik, hogy történészi eszközökkel rekonstruálja azt a folyamatot, amely a jobbágyfelszabadítást követően nem tette lehetővé egy polgári módon szerveződő vidéki agrárközéposztály létrejöttét a 19. század második felében. 

2. pillér – A vidék hangja és visszhangja 

II.1. Paraszti egodokumentumok katasztere, forráskiadványok összeállítása 

Jelenleg nem áll rendelkezésre egy olyan adatbázis, amely a paraszti népességtől származó, annak gondolatait, élményeit, érzéseit közvetlen módon tükröző szövegeket (vallomások, naplók, memoárok, interjúk, levelek) venné számba. A dokumentumok kataszterét, amely a közgyűjteményekben őrzött anyagoktól a szociográfiákban rögzített párbeszédekig terjed, a gyűjtés előrehaladásával párhuzamosan folyamatosan frissítve tesszük közkinccsé a kutatás honlapján. Célunk, hogy a kéziratos anyagokból forrásközléseket jelentessünk meg.

II.2. A magyar elitek paraszt- és vidékképe 

A vidéki társadalom boldogulásának feltételeit mindenkor nagyban meghatározta, hogy az elitek miként tekintettek az agrárnépességre. Az elit fogalmát pozicionális alapon definiáljuk, azaz azokat soroljuk e körbe, akik pozíciójuknál fogva meghatározó jogosítványokkal bírtak a vidéki népességgel kapcsolatos döntések meghozatalában. A pozíciók rögzítését követően a kutatás keretében a 18. század közepétől a 21. század elejéig gyűjtjük össze és elemezzük a hazai politikai, gazdasági, egyházi és tudományos elit reprezentáns képviselőinek a vidékkel kapcsolatos megnyilatkozásait. Úgy véljük, az elitek s különösen a programatikus szereplők vidékképének rekonstruálása révén sok minden érthetővé válik abból, hogy mennyiben vezethető vissza a külső gazdasági-politikai körülményekre, s mennyiben az egyes elittagok értékrendszerében gyökerező individuális tettekre a hazai agrártársadalmat érintő gyakorlati politika.

3. pillér – A gazdasági fejlettség és az életminőség mintázatai 

III.1. Területi egyenlőtlenségek a történeti tájban 

Kutatási hipotézisünk szerint a kárpát-medencei régiók, kistájak sajátossága, hogy a jelenbeli fejlettségi különbségek nagyfokú egyezést mutatnak a 19-20. század fordulójának térbeli fejlettségi különbségeivel. E hipotézist a néprajztudomány részéről a polgárosodás regionális eltéréseiről feltártak is megerősíteni látszanak. Célunk, hogy a 18. századtól fellelhető községsoros források alapján a történeti Magyarországra olyan reprezentatív adatbázist állítsunk össze, amelyet elemezve a történeti időben válik lehetővé a területi fejlettségi különbségek hátterének, okainak megértése. Trendanalízissel a népesség felekezeti hátterének és demográfiai állapotának függvényében a területhasználat regionális sajátosságait és a megélhetés költségeinek változásait is szeretnénk felderíteni. A kutatás nagyban épít a 2017-ben lezárult K 111766 számú NKFIH-kutatásban összegyűjtött adatokra is. 

III.2. Burgenland mint kontrollcsoport – a piaci és az államszocialista berendezkedés eltérő következményei Burgenland, illetve Vas és Győr-Moson-Sopron megyék összehasonlítása tükrében 

A történelmi Vas, Sopron és Moson vármegyék nyugati feléből létrejött Burgenland tartomány társadalomszerkezete és gazdasága 1955-ig, Ausztria függetlenné válásáig lényegileg azonos vonásokat mutat a nyugat-magyarországi területekkel. Az osztrák államszerződés megkötését (1955) követő három évtizedben azonban Burgenland látványos fejlődésen ment keresztül, s fejlettségi mutatóit tekintve megközelítette a régi osztrák tartományokat. A kutatás úgy tekint Burgenlandra, mint ami a történeti Magyarország egyedüli tájaként kimaradt a kommunista társadalomátalakítási kísérletből. Azzal a hipotézissel élünk, hogy Burgenland egyfajta kontrollcsoport, ami lehetővé teszi, hogy összehasonlítsuk az azt alkotó Moson–Sopron–Vas megyék jelenlegi országhatárok között maradt keleti részével. Ezáltal a huszadik század második felére rekonstruálhatóvá válnak a két út különbségei a piacelvű és polgári demokratikus utat bejárt osztrák rész, valamint a tervgazdasági logika mentén szerveződő és pártállami integrációjú magyar megyerészek között.

Horváth Gergely Krisztián

Ten generations and what follows

Rural society from the regulation of feudal settlements to the depopulation of the countryside

 

The “10 Generations” Project (2019–2024) of the Lendület Research Group at the Research Centre for the Humanities of the Hungarian Academy of Sciences

 

Rural depopulation is an increasingly significant concern in contemporary Europe. This process is largely the result of declining fertility rates, the uncompetitive nature of agricultural incomes, and the attractions of urban life. In the countries of the former Soviet bloc, however, there is another factor which cannot be overlooked: during the era of collectivization, party-states forced farmers into cooperatives; many of these individuals responded to this violent change in lifestyle by accepting industrial employment and having fewer children.

By coordinating the efforts of scholars in a number of fields, our interdisciplinary research team intends to shed light on some of the long-standing historical processes which have led to the emergence of the patterns which characterize present-day rural society in the Carpathian Basin. Our study spans the two and a half centuries from 1767 to 2017—that is, from the Austro-Hungarian regulation of landlord-serf relations (urbárium) to the current era. By focusing our research on important phenomena and contexts which have yet to be explored in sufficient depth, we hope to be able to determine the nature and weight of the structural forces that have influenced the evolution of rural society up to the present day, including the role of large estates, the factors which have determined regional disparities, and the impact of geographical features. In conducting our investigations, we have augmented the methodological toolkit of traditional archival research by making use of statistical data analysis and the possibilities offered by geographical information systems (GIS).

The goal of our work is to examine the blank spots and ideological distortions in the ten generations’ worth of historiography and narratives which have been handed down over the past two and a half centuries, and thus to produce a coherent research framework which incorporates the various kinds of social changes which have taken place since the late 18th century. We hope thereby to illuminate all the processes which have led to the present situation.

Over the next five years, we plan to implement a series of collaborative research projects involving a broad range of scholars, with the aim of significantly increasing our knowledge of modern agricultural society and thus helping decision-makers prepare rural-development proposals by putting contemporary problems into historical context. Of course, our project draws heavily on the findings of sociologists, economists, historians, and demographers who have worked in recent decades. However, in addition to expanding our knowledge by synthesizing existing studies and uncovering new sources in the course of our research, we will also exploit the potential of GIS, building upon the existing databases that will serve as the foundation for our quantitative analyses (cf. http: //www.gistory.en). We hope that the basic research we have envisioned will allow us to summarize the history of Hungarian rural society from a novel perspective. We attribute decisive significance to explorations of structural and historical legacies, continuities which persist over the long term (longue durée), and any possible changes that might have occurred; at the same time, we attach at least as much importance to the illustrative power of local case studies.

This five-year research program is divided into three pillars (I, II, and III); we intend to focus our research on issues that have been insufficiently explored or burdened with ideologically charged narratives that have inhibited fact-based analysis of particular problems.

 

Pillar I. The great estate in Hungarian society

I.1. Land tenure – urban geography – population density – economic development

The hypothesis underlying this pillar of the project was inspired by Miklós Móricz, whose interwar research suggested that the geographical extent of a large estate was inversely proportional to the population density and economic strength of its locality. Thus the regions dominated by large estates tended to be the most sparsely populated and economically underdeveloped. We intend to explore this relationship by analyzing statistical data from various historical periods.

I.2. Standardization and modelling

Hungarian agrarian-historical literature is uniquely rich in its descriptions of the operations of certain estates. Nevertheless, no one has attempted an in-depth analysis of the accumulated data or created a typology of Hungarian estates. The first step in this phase of our research will be to collect quantitative data which will serve as the basis for a comparative analysis of estates in different regions and periods. Visualizing this data with maps will help us understand these large estates’ effects on social and economic life over the past two and a half centuries. The following step will be to differentiate the types of estate which predominated in each historical period. The ultimate goal of this pillar of the project will be to create a model of the Hungarian large estate and to position it within its European context.

I.3. The abolition of serfdom and its consequences

Hungarian historians are generally positive in their depictions of the abolition of serfdom and the shift from feudalism to capitalism. However, they seldom mention that in the capital-poor economy of the era, neither former landlords nor their former serfs had the resources or knowledge to be able to market their goods competitively. Two other factors also limited the peasantry’s ability to adapt: 1.) Partible inheritance accelerated the fragmentation of landholdings, and 2.) Hungary’s demographic transition produced a growing population which could no longer support itself by means of extensive farming. The Hungarian state was also ineffectual in its attempts to deal with these sociopolitical issues.    

This pillar of the project will culminate in an effort to reconstruct the processes that hindered the rise of an agrarian bourgeoisie in the second half of the 19th century. 

 

Pillar II. Voices and echoes of the countryside

II.1. A registry of peasants’ first-person accounts and a compilation of published sources

Scholars have yet to attempt a systematic collection of the sort of documents (confessions, diaries, memoirs, interviews, and letters) in which peasants recorded first-hand information about their thoughts, experiences, and feelings. Public collections of such materials, along with conversations recorded in previously issued sociographies, are among the documents to be incorporated into our database and published on our site. We also plan to publish the relevant manuscripts in the form of a primary-source collection.

II.2. Hungarian elites’ views of the peasantry and the countryside

The views of the elites often had a significant effect on the agrarian population’s opportunities to prosper. Given that elite status was determined by social position, this concept will be used to refer to all those who whose standing made it possible for them to influence decisions which affected life in the countryside.

After identifying these elite actors, we intend to collect and analyze a variety of forms of communication in which political, economic, and ecclesiastical elites expressed opinions about the countryside and its inhabitants. We assume that reconstructing these interested actors’ views of the countryside will help demonstrate the extent to which agrarian political practice has been motivated by economic–political conditions or by individuals’ value preferences.

 

Pillar III. Patterns of economic development and changes in the quality of life

III.1. Regional inequalities across the historical landscape

Our preliminary research suggests that developmental differences between regions within the Carpathian Basin have been largely constant over the course of the last century. This hypothesis is supported by ethnographic findings which indicate that rates of embourgeoisement vary by region. In hopes of understanding the determinants of these regional differences, we plan to create a representative database of community-level information and to use trend analysis to identify regionally specific forms of land use and changes in the cost of living, especially as they relate to religion and demography.

This pillar of our study will rely on data collected for a previous project (“K 111766 NKFIH”), which was brought to a close in 2017.

III.2. Burgenland as control group: a comparison of the differing consequences of the market system in Burgenland and the state-socialist system in Vas and Győr-Moson-Sopron counties

Until 1955, when Austria regained its independence, the social structure and economy of the Province of Burgenland—the western, Austrian half of the historically Hungarian counties of Vas, Sopron, and Moson—were in many respects similar to those of the territories of Western Hungary. However, in the three decades that followed the signing of the Austrian State Treaty, Burgenland exhibited spectacular growth; its developmental indicators began to approach those of the older Austrian provinces. Burgenland was thus the only region of the historical Kingdom of Hungary that avoided the communists’ attempts at social transformation. Therefore, in our efforts to gauge conditions in the portions of Vas and Győr-Moson-Sopron counties which remained within the borders of present-day Hungary, we have treated Burgenland as a kind of control group. This method has allowed us to assess the differences between the paths these sub-regions followed over the course of the latter half of the twentieth century—the Austrian portion having been organized in accordance with market principles and civil democracy, the Hungarian counties having developed according to the logic of the planned economy and party-state integration.

Our visitors

1.png2.png2.png6.png9.png
Today17
Yesterday41
This week251
This month308
Total12269

Who Is Online

1
Online

2021-05-09