Az uradalomtörténet megújulásához hozzátartozik az elmúlt évtizedek számos módszertani, szemléleti újításának integrálása az uradalomtörténeti vizsgálatokba. Disszertációm és az ezen alapuló, 2021-ben megjelent „Szántani lehet, de vetni nem muszáj” Az ormánsági születésszabályozás történetei című könyvem az ormánsági születésszabályozás történeti demográfiai, társadalomszerkezeti és történeti antropológiai kutatását tűzte ki célul. A kötet lezárásában megfogalmazott célok egyike a jelenség gazdálkodástörténeti hátterének kifejtését jelölte meg. A vizsgálat elvégzése során a vajszlói uradalom és népe gazdálkodásának jobb, mélyebb megértéséhez célszerűnek véltem az eredményeket a nemcsak térben és időben, de a szervezeti hátterét tekintve is összevetésre alkalmas mágocsi uradalommal együtt elemezni.

A kézirat elkészítése során számos olyan dokumentumot tudtam feldolgozni, amely tovább árnyalja a nagycsaládi munkaszervezetről, a földosztódásról, a családon belüli konfliktusokról, de akár a katonasorsról, pontosabban a katonaságra elvitt családtag visszailleszkedésének nehézségeiről szóló ismereteinket. Az itt közreadott forrásban a hídvégi Kun János 1829-ben Péter nevű öccsétől követelt vissza egy negyedtelket, arra hivatkozással, hogy a reguláció alkalmával magának és gyermekeinek fél szessziót vett fel, de öt évvel később, amikor öccse hazatért a katonaságból, az úriszék ennek felét Péternek ítélte. Kun Péter második házasságában viszont már többletföldhöz jutott és összesen 3/4 telken gazdálkodhatott, miközben „elerőtlenedett és elnyomorodott”, „semmi munkára nem alkalmas”, tehát a 3/4 szesszió bírására semmiképp nem méltó, érvelt Kun János. Ő viszont – folytatta kérelmét – negyedtelken nyomorog gyermekeivel és unokáival, így aztán visszaigényli az öccsének ítélt negyedtelket. A közölt szöveg nagyon erősen épített az uradalom érdekeinek hangoztatására, ami mutatja, hogy a jobbágyok nemcsak tudtak és tartottak a kibecsültetéstől, de ha hasznukat látták benne, építettek is rá.

A közreadott forrás a MNL Baranya Megyei Levéltár MNL BaML XI. 605. a2. 57. F 56. alatt található meg.

Koloh Gábor

 


 

Nagyságos Consiliarius és Praefectus Ur!
                                    Kegyelmes Uram!

 

A Regulatio alkalmával én Magamnak és Gyermekimnek 2/4 Sessiot Vettem fel; azután 5 esztendővel egy Ötsém Kun Péter Katonaságbul haza jövén, Minekutánna meg házasitottam, és mint 5 esztendeig Velem lakott volna, el vált tölem – és Tettes Uri Széken a 2/4 Sessiomnak egyik fertálya Néki itéltetett. – azután egy fia volt az meg hólt; Felesége meg holt, és tsak egyedül maga Maradt rongyos Házában és ¼ Sessioban – Melly állapotjában ez előtt 3. esztendővel Feleségül vett Magának egy Özvegyet, és pedig Helybeli 2/4 Sessiós Jobbágynak Ör Luginya Péternek Menyét ’s oda hozta a Házába egy feleséges fiával együtt: az Olta Luginya Péternek fia meg hólt, és tsak Feleségével ketten maradt a Házba és 2/4 Sessioban – Melly állapotban, Minthogy Luginya Péter Külömben is meg hanyatlott Öreg állapotban lévén a 2/4 Sessionak birására alkalmatlan lett volna, az Öttségt Annyával együtt és Ugyan az Ötsémet nevezett Kun Pétert is Magához a Házába és 2/4 Sessiójába vitte – Ott laknak együtt és onnan az Ötsém ¼ Sessióját és mind öszve ¾ Sessiot birnak.

Ötsémnek rongyos Háza el háza el hányatott, mert éppen nem alkalmatos volt a benn lakásra. Ötsém Maga Annyira el erötlenedett és el nyomorodott, hogy semmi Munkára nem alkalmatos – Luginya Péter is Öregsége miatt már Nagyot erötelen – Következésképpen a ¾ Sessió birására alkalmatlanok; a Földeket Nem Mivelhetik – Taval esztendőben Két darab Földet is Más embernek bérben Ki adtak, Következésképpen tsak hatan lévén, elégséges Nékik a 2/4 Sessio, és abbul meg élhetnek – én pedig ¼ Sessioban Nyóltz Személlyel vagyok, mert vagyon egy feleséges fiam 3. Gyermekeivel – Másik 18. esztendős Fiam – Mindenestül 8czan Vagyunk – Négy Vonyó Marhám lészen és Isten Kegyelmébül mind a Fundusok Mivelésére, Mind a Szolgálatokra alkalmatossak vagyunk – azért is

Nagyságos Consiliarius és Praefectus Ur Kegyelmes Uramhoz folyamodván alázatossan Könyörkög hogy azon ¼ Sessiot Melly tölem többszer nevezett Kun Péter Ötsém részére el Szakasztatott, Nékem vissza adni Kegyessen Méltóztasson – a Ki is Jobbágyi mély tisztelettel maradván vagyok

Nagyságos Consiliarius és Praefectus Ur
                                    Kegyelmes Uramnak

alázatos Szolgája
Kun János
Hidvégi Örökös Jobbágy

Vaiszló die 2 Aprilis 1829