A konferenciáról készült összefoglaló és az egyes előadások megtekinthetők a BTK Videotorium csatornáján.
Az MTA BTK Lendület Tíz Generáció Kutatócsoport 2021. október 12-én tartotta Struktúrák és reprezentációk: elitek és területi egyenlőtlenségek Magyarországon a 18–20. században című konferenciáját a BTK Történettudományi Intézetében. A konferencián 12 előadás hangzott el. Az első, Az elitek vidékképe a polgári korban című szekciót Petrás Éva (NEB) A szociális kérdés alakváltozatai: Czettler Jenő mezőgazdasági szociálpolitikai koncepciója c. előadása nyitotta. Petrás Éva emlékeztetett rá, hogy Czettler Jenő életét és munkásságát saját korában elfoglalt közéleti és tudományos pozíciójának jelentőségéhez képest a mai napig csupán szerény történeti recepció övezi. Ezzel szemben Czettler – életművének 1945-öt követő negligálása ellenére – nagyívű életpályát futott be, amely három szálon – tudományos, közigazgatási és politikai téren – és két meghatározó tematika: az agrárpolitika és a szociális kérdés mentén bontakozott ki, s amelynek koherenciáját sem az első, sem a második világháború okozta életpálya-törések nem befolyásolták.
A konferenciáról készült összefoglaló és az egyes előadások megtekinthetők a BTK Videotorium csatornáján.
A "Lendület" Tíz Generáció Kutatócsoport A jobbágytól az elitig. A történeti vidék és lehetséges megközelítései címmel tartott konferenciát 2020. október 6-án. A rendezvény előadásai a kutatócsoport által 2019 nyarán elindított hat alapkutatás (1. a nagybirtok historiográfiája, 2. a nagybirtok történeti típusai, 3. területi egyenlőtlenségek a történeti Magyarországon, 4. az elitek vidékképe, 5. Burgenland mint kontrollcsoport, 6. a jobbágyfelszabadítás következményei) mindegyikébe betekintést engedtek. A konferencia előadásai négy szekcióban hangoztak el. Az első szekció (Úrbéres népesség és területi egyenlőtlenségek a 18. századi Magyarországon) nyitóelőadását Demeter Gábor (BTK TTI) tartotta, aki Területi egyenlőtlenségek a 18. századi Magyarországon. Községi szintű kvantitatív elemzés című előadásában a 18. századi adatbázisépítés módszertani problémáit hangsúlyozta és bemutatta az 1720-as Regnicolaris Conscriptio, a Lexicon locorum, a Fónagy Zoltán által publikált úrbérrendezési adatok és az II. József korabeli népszámlálás eddig feldolgozott adataiból előállítható településszintű térképeket és értelmezési nehézségeiket. Az előadás során hangsúlyozta, hogy a térinformatikai rendszer jelen állapotában, különböző időmetszetekben, már képes pillanatfelvételeket közölni a különböző társadalmi–gazdasági jelenségekről, így alkalmas a korra jellemző regionális differenciák illusztrálására. Azonban a fő célként kitűzött dinamikus, a 18-tól a 20. század végéig ívelő longue durée vizsgálatok sikeréhez szükséges a megfelelő, az összeírásokban közös, korszakokon átívelő indikátorok kiválasztása, ezek hiányában pedig helyettesítő, ún. proxy változók keresése, továbbá az adathiányok kezelése más, akár lokális összeírások kombinációjával – és legfőképpen, az összevetés érdekében, az összeírásokban szereplő társadalmi alapfogalmak értelmezésének tisztázása.
Teljes hír:
Interjú a Kossuth Rádió "Egyszer volt..." c. műsorában Horváth Gergely Krisztiánnal, Szulovszky Jánossal és Demeter Gáborral 2020. március 4-én
Demeter Gábor Estimating Regional Inequalities in East Central Europe és HGIS projects in the Institute of History of the HAS: the problems of integrating high-resolution data from the 18th to the 20th century in the Habsburg Monarchy címmel két plenáris előadást tartott Kolozsvárott a DigiHUBB Days nemzetközi konferencián (Cluj-Napoca/Kolozsvár, 2019 november 27-28.)
1. oldal / 2
