2020–2021

kötet

  1. Demeter Gábor – Németh Gábor – Szulovszky János – Bottlik Zsolt – Frisnyák Zsuzsa – Nagy Béla – Beluszky Pál – Radics Zsolt – Nagy, Mariann – Jakobi, Ákos et al.: Kisatlasz a dualizmus kori Magyarország regionális társadalmi-gazdasági folyamatainak tanulmányozásához (1869–1910) / A Historical Geographical Atlas of Hungary for the Analysis of Socio-Economic Phenomena (1869–1910). Budapest–Debrecen, Kapitális Kft, 2020. ISBN 9786150008196; 330 oldal.
  2. Demeter Gábor – Magyarosi Ádám – Bagdi Róbert: Beteg társadalom. Higiéniai, egészségi és lakhatási viszonyok Debrecenben a két világháború között, Neuber Ede vizsgálatai alapján. Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet Budapest, 2021. ISBN: 9789634162384; 168 oldal.
  3. Koloh Gábor: „Szántani lehet, de vetni nem muszáj” Az ormánsági egykézés története (1790–1941). ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Budapest, 2021. (A vidék vonzásában 1.) 378 oldal.
  4. Csikós Gábor – Hegedűs István – Horváth Gergely Krisztián – Ö. Kovács József (szerk.): Fénytörésben. Struktúrák, lokalitások, mintázatok (Vidéktörténet 3.) ELKH BTK, Budapest, 2021. 327 oldal.

tanulmány, forrásközlés, recenzió

  1. Bán Gergely Károly: Belterület és ami mögötte van. A külterületi kérdéskör empirikus vizsgálata az 1930-as településhálózat tükrében. In: Csikós Gábor – Hegedűs István – Horváth Gergely Krisztián – Ö. Kovács József (szerk.): Fénytörésben. Struktúrák, lokalitások, mintázatok (Vidéktörténet 3.) ELKH BTK, Budapest, 2021, 151–172.
  2. Csikós Gábor: Magyar csoda vagy régi iskola? A magyar kollektivizálás a svéd sajtóban (1948–1961) Levéltári Közlemények (90) 2019. 45–64.
  3. Csikós Gábor: Egészségügy és kollektivizálás Szolnok megye példáján (1961). Archivnet (20) 2020. 5–6.
  4. Csikós Gábor: Panaszok a Jászságból. In: Pethő, László (szerk.): Jászsági Évkönyv. Jászsági Évkönyv Alapítvány, Jászberény, 2020, 59–68.
  5. Csikós Gábor: Remaining an Outsider. An Eighteenth-Century Diary of a Hungarian Nobleman. European Journal Of Life Writing, (9) 2020. 113–132.
  6. Csikós Gábor: Fejszecsapások. Földosztás, gyilkosság és téeszesítés Pusztamonostoron (1945–1955). Levéltári Szemle, (70) 1. 21–39.
  7. Demeter Gábor – Szilágyi Adrienn – Túri Zoltán: Földminőség, nemesi érdekérvényesítés, jövedelmezőség a Tiszántúl déli részén a 18–19. században. Századok (155) 2021. 2. 285–316.
  8. Demeter Gábor – Koloh Gábor: Birtokstruktúra és jövedelmezőség az Ormánságban és környékén. A Siklósi és Szentlőrinci járás gazdálkodása (1893–1935). Agrártörténeti Szemle, 61. 2020. 1–4. 25–76.
  9. Demeter Gábor – Bagdi Róbert – Magyarosi Ádám: A falusi és városlakó parasztság életminőségének és egészségi állapotának különbségei 1930 körül Debrecen térségében. Agrártörténeti Szemle, (61) 2020. 1–4. 77–112.
  10. Gárdonyi Máté: A katolikus alsópapság vidékképe a késő jozefinista korszakban. In: Csikós Gábor – Hegedűs István – Horváth Gergely Krisztián – Ö. Kovács József (szerk.): Fénytörésben. Struktúrák, lokalitások, mintázatok (Vidéktörténet 3.) ELKH BTK, Budapest, 2021, 57–69.
  11. Hegedűs István: Jobbágyterhek és adózás Andrássy-birtokokon az úrbérrendezést követően. In: Csikós Gábor – Hegedűs István – Horváth Gergely Krisztián – Ö. Kovács József (szerk.): Fénytörésben. Struktúrák, lokalitások, mintázatok (Vidéktörténet 3.) ELKH BTK, Budapest, 2021, 71–84.
  12. Horváth Gergely Krisztián: Nagybirtok és területi egyenlőtlenségek a történeti Magyarországon Beszámoló az MTA BTK Lendület Tíz Generáció Kutatócsoport uradalomtörténeti műhelyéről. (Sopron, Megyei Levéltár könyvtárterme 2020. február 26-27.) Soproni Szemle, (74) 2020. 4. 510–512.
  13. Horváth Gergely Krisztián: A rendiség továbbélő öröksége a szocializmus évtizedeiben. Hitel, (34) 2021. 2. 72–87.
  14. Horváth Gergely Krisztián: Vidéki társadalom és percepciói a 18–20. században. Előhang. Századok, (155) 2021. 2. 231–232.
  15. Horváth Gergely Krisztián s. a. r.: Komjáthy Miklós: A magyar parasztság történetének vázlata. (Egy kiadatlan dolgozat az 1940-es évekből) In: Csikós Gábor – Hegedűs István – Horváth Gergely Krisztián – Ö. Kovács József (szerk.): Fénytörésben. Struktúrák, lokalitások, mintázatok (Vidéktörténet 3.) ELKH BTK, Budapest, 2021, 211–238.
  16. Horváth Gergely Krisztián: Párhuzamos narratívák nemzeti látószögben. Stefan Brakensiek – Rolf Kießling – Werner Troßbach – Clemens Zimmermann (Hrsg.): Grundzüge der Agrargeschichte 1–3. Böhlau Verlag, Köln–Weimar–Wien, 2016. 1. Rolf Kießling – Frank Konersmann – Werner Troßbach: Vom Spätmittelalter bis zum Dreißigjährigen Krieg (1350–1650). Mit einem Beitrag von Dorothee Rippmann. (329 oldal.) 2. Reiner Prass: Vom Dreißig jährigen Krieg bis zum Beginn der Moderne (1650–1880). Herausgeben und eingeleitet von Stefan Brakensiek, mit einem Beitrag von Jürgen Schlumbohm. (245 oldal.) 3. Gunter Mahlerwein: Die Moderne (1880–2010). Herausgeben von Clemens Zimmermann. (230 oldal.) In: Csikós Gábor – Hegedűs István – Horváth Gergely Krisztián – Ö. Kovács József (szerk.): Fénytörésben. Struktúrák, lokalitások, mintázatok (Vidéktörténet 3.) ELKH BTK, Budapest, 2021, 251–254.
  17. Jankó Ferenc: Változó földrajzi nézőpontok: Burgenland és Nyugat-Magyarország az első világháború előtt és után. Századok, (155) 2021. 2. 353–370.
  18. Koloh Gábor: Skerlecz Miklós Descriptiójának vidékképe. In: Csikós Gábor – Hegedűs István – Horváth Gergely Krisztián – Ö. Kovács József (szerk.): Fénytörésben. Struktúrák, lokalitások, mintázatok (Vidéktörténet 3.) ELKH BTK, Budapest, 2021, 85–98.
  19. Mikle György: Nagybirtok és vidéki társadalom az „Elbától keletre”. Vitakérdések a nemzetközi szakirodalomban. Századok, (155) 2021. 2. 247–261.
  20. Petrás Éva: Nyeregben a vidék. Közelítések a reformkori politikai elit idő- és térszemléletének változásához. Századok, (155) 2. 233–246.
  21. Szilágyi Zsolt: Alkalmazkodó mezőváros. A kecskeméti tanyák kialakulásának éghajlattörténeti kontextusa. Forrás (52) 2020. 7–8, 13–36.
  22. Szilágyi Zsolt: A trianoni Alföld újraértelmezése. Lehetséges regionális történeti földrajzi, gazdaság- és társadalomtörténeti kontextusok a táj múltjának történelmiesítéséhez (1910–1930). Új Nézőpont 8, 2021. 1. (1,5 ív terjedelem).
  23. Szulovszky János: A magyarországi városok életvilága a foglalkozások tükrében 1892-ben. Századok, (155) 2021. 2. 317–352.
  24. Szulovszky János: A magyarországi hagyományos paraszti társadalom transitusa. In: Csikós Gábor – Hegedűs István – Horváth Gergely Krisztián – Ö. Kovács József (szerk.): Fénytörésben. Struktúrák, lokalitások, mintázatok (Vidéktörténet 3.) ELKH BTK, Budapest, 2021, 99–131.
  25. Szulovszky János: A nemes- és színesfémművesség mesterei Magyarországon 1892-ben. In: Cseh Fruzsina – Kiss Viktória – Szulovszky János (szerk.): A nemes- és színesfémek régészete, története, és néprajza a Kárpát-medencében. Készítéstechnikai, archeometriai és társadalomtörténeti megközelítések. (Az anyagi kultúra a Kárpát-medencében 6.) ELKH BTK, Budapest, 2021, 187–200.
  26. Tompa László: A szerződéses jobbágyság rendszerének regionális mintázatai. Hat vármegye gyakorlatának összehasonlítása. Századok (155) 2021. 2. 263–283.
  27. Tompa László: Három generáció a nobilitas margóján. A hetényi Bedő család 18. századi története. Sic Itur Ad Astra (2021) 89–110. 

2019–2020

kötet

  1. Demeter, Gábor (szerk.): Atlasz Magyarország történetének tanulmányozásához. Magyarország a Habsburg Monarchiában, 1850–1869 / Atlas for Studying the History of Hungary: Hungary in the Habsburg Monarchy (1850–1869). BTK, Budapest. Történettudományi Intézet, Budapest, 2019. ISBN 9789634161882

tanulmány

  1. Csikós Gábor: Reform, murder and collectivization in a Hungarian village. BALKANISTIC FORUM Village Between Modernity and Museum. 1. 76–89.
  2. Hegedűs István: Tiszadobi pillanatképek a 18–19. századból. Archivnet (19) 6.