A Trianon utáni politikai, gazdasági, társadalmi változások, illetve az 1923-as közigazgatási rendezés kellő indokot szolgáltattak arra, hogy országos szinten egy átfogó településszintű közigazgatási felmérés induljon meg hazánkban. Ezen átfogó felmérés részleteit a Magyar Királyi Belügyminisztérium 3900/1925. számú rendeletében deklarálták.[1] Az ún. közigazgatási tájékoztató lapok az 1925-ös községi állapotokat kívánták felmérni országos szinten. Azaz a felmérés a jogi értelemben vett községek állapotára fókuszált, a városi ranggal rendelkező településekre (székesfőváros; törvényhatósági jogú városok; rendezett tanácsú városok) nem terjedt ki a vizsgálat. A Néprajzi Múzeum Etnológiai Adattárában (NM EAD) őrzött összesen 55 doboznyi iratanyag 3198 település közigazgatási tájékoztató lapját tartalmazza kiegészítéssel és melléklettel együtt. A fennmaradt közigazgatási tájékoztató lapok az akkori településállomány közel egészére kiterjednek (92%). A hiányzó települések tájékoztató lapjai feltehetően vagy el sem készültek, vagy a korábbi költöztetés során[2] megsemmisültek, esetleg az irattári rendezés során nem kerültek vissza a helyükre.[3] A tájékoztató lapokat öt példányban[4] kellett kitöltenie az adott község jegyzőjének, bizonyos esetekben körjegyzőjének.[5] Tehát a települések ezen tisztségviselőinek volt a feladata megválaszolni az előre kinyomtatott kérdéseket.

A feltett kérdések igen sokszínűek voltak és céljuk az volt, hogy komplex képet adjanak az adott község gazdasági, vallási, demográfiai, kulturális, egészségügyi helyzetéről, illetve a fejlesztési igényeiről. Felépítését tekintve a nyolcoldalas előre elkészített tájékoztató lapok hat főszerkezeti egységből tevődtek össze:

  1. A község álltalános leírása
  2. A község szervezete, beosztása és közérdekű viszonyai
  3. Közművelődési viszonyok
  4. Forgalmi és gazdasági viszonyok és igazgatás
  5. Községi vagyon és háztartás
  6. Fejlesztendő területek

(A fejezetek alegységei és a feltett több mint hatvan kérdés lentebb a forrásközlésben olvasható.)

A kérdésekből kirajzolódik, hogy jelen forráscsoport lehetőséget nyújt egyes települések, térségek, vagy akár régiók közigazgatási és gazdasági kapcsolatrendszerének az elemzésére, valamint a települések infrastrukturális, oktatási, egészségügyi, illetve igazgatási ellátottságának a vizsgálatára. Továbbá fontos értéke ezen forráscsoportnak, hogy egyéb statisztikai összeírásokkal[6] is összevethető. Többek között lehetőség nyílik – a tájékoztató lapok bevonásával – három időmetszetben a korabeli településszintű egyenesadók[7] vizsgálatára, ha a háztartási összeírásokkal[8] összekapcsoljuk. A pótadó alapjául szolgáló egyenesadók egy jól alkalmazható településszintű pénzügyi mutató a 20. század első harmadára.[9] Továbbá az egy főre jutó orvosok községenkénti megoszlására is lehetőség nyílik három időmetszetben (1857; 1910; 1925). Végezetül kiemelném a tájékoztató lap azon két kérdését,[10] amely az adott község állandópiacára és gravitálására vonatkozik. Ennek fontosságát abban látom, hogy a tájékoztató lapok teret nyithatnak az egyre erősödő történeti hálózatkutatásnak is, amely hazánkban is kezd előtérbe kerülni.[11] Tehát a különféle adatok egyszerre visszaellenőrizhetőek és összekapcsolhatóak is egyéb statisztikai munkákkal. Ez nagyban növeli jelen dokumentumok megbízhatóságát és forrásértékét, illetve kellő alapot biztosít regionális és lokális kvantitatív vizsgálatokhoz. Egyedisége egyúttal hátránya is, mivel kizárólag az 1925-ös esztendőre készítették el őket, így a teljes kérdéssor nem vizsgálható több időmetszetben. A dokumentumok történeti földrajzi, gazdaság- és társadalomföldrajzi jelentősége elsősorban Hajdú Zoltán munkássága nyomán vált ismertté.[12]

Jelen forrásközlésben egy olyan speciális helyzetben lévő település tájékoztató lapját kívánom ismertetni, amely település úgy volt megyeszékhely akkoriban, hogy városi ranggal nem rendelkezett.[13] Ez a kettősség annak köszönhető, hogy Trianon során az adott megye székhelye (Nagykároly) a határ másik oldalára került, illetve 1923-ban Ugocsa és Bereg megye megmaradt területeit hozzácsatolták Szatmár megye megmaradt részéhez. Ezáltal a közigazgatásilag egyelőre egyesített megyének (k.e.e.m.) egy új székhelyet kellett kijelölni. Így lett a községi jogállású Mátészalka Szatmár, Ugocsa és Bereg k.e.e. vármegye közigazgatási székhelye.

Forrás:

NM EAD St-2205

Szatmár, Ugocsa és Bereg k.e.e. vármegye

Mátészalkai járás
Mátészalka (kör) jegyzőség

Közigazgatási tájékoztató lap

Mátészalka nagyközség közérdekű viszonyai.

 

I. A község általános leírása.   
   
A) A község történeti leírása.   
   
1. A község keletkezésére, fejlődésére, esetleg  A község mindig Szatmár vármegyéhez tartozott, 
elpusztulására és újra felépülésére vonatkozó  jelenleg Szatmár Ugocsa Bereg közigazgatásilag 
adatok. A község a múltban melyik vármegyéhez  egyelőre egyesített vármegyék nevét viseli. A 
tartozott és onnan mikor kebeleztetett át? Volt-e  község a nevét 1322-ben Máthé 1325-ben 
és mi a korábbi vagy történeti neve, hivatalos  Kyvozalke és Belzalke, 1367-ben Mátézalkaya, 
nevén kívül más használatos neve, esetleg mi a  Mathézalka és Belzalka, 1368-ban Zalkamate 
nemzetiségi neve? Település esetén kik és  alakban írják az egykorú oklevelek. A tatárjárás 
honnan jöttek a községbe? után 1260-ban Mathezalka comes fia, V. István 
  udvari embere népesítette be az elpusztult 
  helyiséget és róla vette a nevét is. A református 
  templom XVI. századbeli, a római katolikus 
  templom 1893-ban épült. A község[nek] már a 
  XIV. század elején jókora helyisége volt, és 
  1332-ben már a pápai tizedszedők lajstromában 
  is előfordult. Míg a Krasznát le nem csapolták, 
  gyakran érte árvíz; fekete halál, pestis szintén 
  pusztította
   
2. Területváltozások, határrész (puszta)  Területváltozás nem volt.
átcsatolások; községegyesítés, beolvadás vagy   
kiválás történt-e 1871. óta, mikor és mily   
körülmények között? (A vonatkozó hivatalos   
adatok, rendelet száma, közlendők.)  
Köztudomás szerint minő elpusztult falvak /   
feküdtek egykor a község határán. (Rendszerint a   
dülő-nevek vagy a községbe olvadt puszták neve   
alapján.)  
   
3. A község jellege 1848 előtt a telekkönyvi és  Mezőváros
úrbéri adatok szerint (város, mezőváros, szabad   
vagy úrbéres község stb.)   
   
4. A község jellege 1871 után. E tekintetben  Nagyközséggé alakult
voltak-e szervezeti változások (átalakulás,   
vissza­fejlődés).   
   
5. Anyakönyvi szervezeti változások. A község  1895-ben állami anyakönyvi kerület lett, 
melyik területhez tartozott, mikor történt a  Mátészalka székhellyel
változás és mily rendelet alapján (az anyakönyvi   
feljegyzések szerint).  
   
6. Vannak-e a község életében és szervezetében  Nincsenek
eredeti és különös (máshol nem található)   
intézmények, említésre méltó események leletek?   
(a köztudomás vagy monográfiák szerint)  
   
B) A község földrajzi leírása.   
   
1. A község (falu) és határának fekvése (a  Mátészalka község és határa fekszik Nyírcsaholy 
szomszéd falvaknak és távolságuknak  6km. Nagymeggyes 6.87 km. Ópályi 4.05 km. 
megjelölésével).  Kocsord 5.91 km. Hodász 11.53 km. Jármi 5.92 
  km. Tunyog 13.89 km.
   
A község határa síkság, dombos vagy hegyes  A község határa dombos.
vidék, erdős vidék-e?   
   
A község magaslatai és vizei folyó, patak, tó,  A község vizei a Kraszna folyó és halastó.
nagyobb mocsarak).  
   
2. A község területének nagysága (birtokívek  8318 kat. hold (birtokívek adatai alapján).
adatai alapján, kat. hold):   
Művelési ágak szerint:  6795 k. hold szántó, 720 k. hold rét (kaszáló), 58 
  k. hold szőlő (beültetett), 253 k. hold legelő, 25 
  k. hold erdő, 400 négyszögöl nádas, 417 k. hold 
  terméketlen (út, szikla, homok, mocsár, 
  kőbánya).
   
3. Tartoznak-e a községhez önálló puszták vagy  Nem
havasok (külön kataszteri részlet alatt felvett   
területek és mi a nevük?   
   
Vannak-e a község területével össze nem függő  Nincs
határrészek, hol, mily név alatt és mekkora a   
terjedelmük?   
   
4. Vannak-e a békekötés folytán elszakított  Nincs
részek és ideiglenesen a község hatósága alá   
helyezett idegen határrészek, melyik községből   
valók és mily terjedelműek (kataszteri, esetleg   
más adatok alapján)?   
   
A község vázlatos térképe csatolva/nincs  Nincs csatolva.
csatolva.   
   
C) A község népességi viszonyai.  
   
1. Mennyi a község lakossága?  8890 lélek.
A lakosság megoszlása vallás szerint:  822 r. kat., 503 g. kat., 5820 ref., 25 ág. h. ev., 
  1520 izr., 
   
nemzetiség szerint: magyar
   
2. A lakosság elhelyezkedése általánosságban  Belterületen
(belterületen, tanyákon vagy felváltva; lélekszám   
szerint megjelölve).   
   
Vannak-e népesebb lakott helyek, telepek; a  Nincsenek
falutól milyen távol és mennyi a lélekszámuk?   
   
3. A népesség zömének foglalkozása  Földművelő
(földművelés, ipar, bányászat, földművelési vagy   
ipari napszám-kereset stb.).   
   
4. Hány ház és hány lakásrész van a községben a 1100 ház, 2750 lakrész
házadózási adatok szerint, külön feltüntetve az   
egyes pusztákat, különálló vagy odaosztott   
területeket.   
   
A községben lévő állami és más középületek.  Vármegyeháza, községháza, iparos és kereskedő 
  székház. Vármegyei kaszinó, osztálymérnökség, 
  polgári iskola. Református, római katolikus és 
  izraelita iskolák. Községi és állami tisztviselő 
  lakások. Hangya Fogy[asztási] Szövetkezet, 
  Vasútállomás, vasúti alkalmazottak lakása. 
  Református, római katolikus és izraelita 
  templom, községi iskola.
   
II. A község szervezete, beosztása és közérdekű viszonyai.   
   
A ) Községi szervezet  
   
1. Elöljárók. (Nem név szerint töltendő ki.)  Bíró, törvény- (másod-) bíró, 12 esküdt,
Rendszeres tisztviselők és alkalmazottak.  (tanácsbeli), pénztárnok, közgyám 1.
(Kisközségben csak a székhely község lapján kell  3 jegyző, 1 segédjegyző, 1 orvos, 0 állatorvos, 5 
kitölteni.) irodai alkalmazott, 
  0 pénztári alkalmazott, 6 egyéb alkalmazott 
  (útbiztos stb.)
   
Napidíjas irodai alkalmazottak:  nulla fő
   
Szegődményes alkalmazottak:  5 kisbiró (küldönc), 2 bába, 0 éjjeli őr, 2 
  gazdasági alkalmazott.
   
A jegyzőség székhelye és távolsága:  nulla km.
   
2. A községi képviselőtestület létszáma 20 virilista, 20 választott tag, 8 póttag.
   
Községi képviselő-választókerületek száma,  10-10 a község 2 választókerületet alkot
elnevezése, hány tagot választ.   
   
3. Meg van-e bízva a község gyámhatósági  Nincs.
hatáskörrel. Van-e gyámpénztára?   
   
B) Általános közigazgatási beosztás.   
   
4. A vármegye székhelye és annak távolsága. (a  Helyben.
község központjától, távolsági térkép adatai   
szerint járható útvonalon):  
   
A járás székhelye és távolsága: (ugyanúgy) Helyben.
   
Országgyűlési (nemzetgyűlési) választókerület  Helyben.
székhelye és távolsága:   
   
Törvényhatósági bizottsági választókerület  Helyben.
   
C) Rendészeti igazgatás.  
   
5. A csendőrőrs és folyamőrség székhelye és  Helyben.
távolsága:  
   
Van-e a községnek rendőri őrszemélyzete és  Nincs.
hány tagból áll?   
   
Van-e a községben toloncállomás?  Van.
   
Fel van-e ruházva az elöljáróság cselédügyi bíráskodással?  Nincs.
   
6. A községi tűzoltóság szervezete (hivatásos,  Hivatásos, önkéntes, (gyári stb.) tűzoltóság 30 
önkéntes, kötelezett tűzoltóság).  tag. Fizetett 2.
   
7. Van-e a községnek jóváhagyott szabályozási  Nincs.
terve?  
   
Van-e járdalerakási szabályrendelete?  Van.
   
D) Szociális igazgatás.   
   
8. Körorvos székhelye és annak távolsága: Helyben.
   
Hány magánorvos lakik a községben?  2
   
Községi bábák száma:  2
   
Körbába lakóhelye és annak távolsága:  – km
   
Okleveles magánbábák száma:  4
   
Legközelebbi gyógyszertár hol van és milyen Helyben.
távol?   
   
Legközelebbi közkórház hol van és milyen távol?  Fehérgyarmat, – km.
   
Van-e szegényház vagy más jóléti intézmény?  Nincs.
   
9. A gondozott szegények száma:  –
   
Elhagyott gyermekek száma: 12 gyermek.
   
10. Milyen a község ivóvize?  jó
   
Van-e ártézi kútja vagy vízvezetéke?  Nincs kútvíz
   
Kútvíz, folyóvíz, egészséges, ártalmatlan, jó.  Jó
   
Van-e csatornázása?  Nincs.
   
11. Korcsmák és vendéglők száma?  6 korcsma, 8 vendégő, 1 kávéház.
   
Van-e szálloda, fogadó és hány?  3
   
Van-e a községben közfürdő? Nincs.
   
12. Van-e a község határában gyógyfürdő, üdülő  Nincs.
vagy nyaralótelep és milyen távolságra?   
   
A fürdőtelep gyógyfürdővé van-e nyilvánítva?  Nincs.
   
E) Törvénykezési beosztás.   
   
13. Királyi törvényszék székhelye és távolsága:  Nyíregyháza 54 km.
Királyi járásbíróság székhelye és távolsága.  Helyben.
   
F) Pénzügyi beosztás.   
   
14. Királyi pénzügyigazgatóság székhelye és  Nyíregyháza 54 km.
távolsága:   
   
Királyi adóhivatal székhelye és távolsága:  Helyben.
   
Királyi pénzügyőri szakasz, vámőrs, vámőrségi  Helyben.
kirendeltség, székhelye és távolsága:   
   
Kataszteri felmérési felügyelőség székhelye és  Debrecen 74 km.
távolsága:   
   
III. Közművelődési viszonyok.  
   
A) Közoktatásügy.   
   
1. Hány és milyen jellegű és fokozatú népiskola  5 ref., r.kat, izr. községi elemi iskola, 6 osztály 
van a községben (megjelölve a tantermek és  állami polgári fiú- és leányiskola 4 osztály ref. 
tanerők számát, állami, községi, felekezeti iskola,  iskolánál 5 tanterem 6 tanerő r. kat. iskola 2 
elemi, felsőbb népiskola, polgári iskola stb.). tanterem 2 tanerő községi iskola 1 tanterem 1
  tanerő, izr. iskolánál 1 tanterem 1 tanerő, polgári 
  iskolánál 4 tanterem 9 tanerő.
   
2. Középiskolák vagy más szakiskolák (iparos- Iparos tanonciskola jelenlegi községi 2 tanterem 
tanonciskola, gimnázium, reálgimnázium, reál  5 tanerővel.
iskola stb.), azok jellege, tantermek és a tanerők  száma.
   
3. Óvodák jellege, száma és tanereje. Nyári  1 állami óvoda, 1 tanerővel.
menedékház van-e?   
   
4. Testnevelés szervezete. Levente egyesületek:  Levente egyesület s ennek kebelében cserkész ’s 
  a leány levente alakulóban,
   
5. Királyi tanfelügyelőség székhelye és annak  Helyben.
távolsága.   
   
B) Vallásügy.   
   
6. Vannak-e a községben anyaegyházak és  Van ref. és r. kat., g. kat. fiókegyház az 
milyenek? anyaegyháztól 6 km távolságra. A ref. egyház 
Ha a község fiókegyházat alkot, hol van az  Tiszántúli kerülethez, illetve püspökséghez 
anyaegyház és mily távol (bevett és elismert  székhely Debreczeni a r. kat. a vállaji püspöki 
felekezet szerint sorolandó fel). A községbeli  helynökséghez, a görögkatolikus a Hajdúdorogi 
egyházak melyik püspökséghez, illetőleg  püspökséghez tartozik.
egyházkerülethez tartoznak.   
   
Izraelita anyakönyvi kerület székhelye és  Helyben.
távolsága:  
   
7. Van-e a községnek kegyúri joga, vagy  Nincs
Canonica visitation alapuló, vagy a hívők helyett   
átvállalt kötelezettsége és mily teherrel jár?   
   
8. Az egyházi adózás rendszere. Felekezetek  Időről időre kivetett adó
szerint (párbér és egyénenként időről-időre   
kivetett adó stb.).   
   
Milyen egyházi szervezetek vannak még a  Ref. és r. kat. leányegyesület, Ref. és r. kat. 
községben? (Bevett és elismert felekezetek  egyháztanács, ref. Presbitérium
szerint.)   
   
9. Van-e római katolikus egyháztanács? Esetleg  Van.
az egyházközség ügyeit az iskolaszék vagy a   
képviselőtestület intézi-e?   
   
C) Kulturális intézmények.   
   
10. Múzeum, könyvtár vagy hasonló intézmény?  Iparos kör és vármegyei kaszinó könyvtára. 
  Népkönyvtár.
  Iparos kör és vármegyei kaszinó könyvtára. 
   
11. Műemlék, természeti emlékszobor,  Elesett hősök emléke – felállítása folyamatban
honvédemlék vagy elesett hősök emléke?   
   
12. Van-e állandó vagy időszakos színház,  Időszakos színház, műkedvelő előadás, állandó 
műkedvelő előadások stb. Mozgóképek.  mozi.
Kulturális egyesületek.   
   
13. Gazdakör, kaszinó, dalos egylet,  Gazdakör van. Kaszinó iparoskör, ref. és r. kat. 
munkásegylet, egyéb kulturális egyesületek (név  dalolda és leány egyesületek. Izr. nőegylet. 
szerint felsorolva).  Vöröskereszt fiókegyesület.
   
IV. Forgalmi és gazdasági viszonyok és igazgatás.  
   
A) Közlekedésügy.   
   
1. A község forgalmi helyzete. Fő közlekedési  Országút Debrecen és Vásárosnaményig.
vonala (országút, megyei út, annak elnevezése,  Megyei út Mátészalka Szatmár a községen 
esetleg a községtől való távolsága). A község  keresztül vonul. A Krasznán egy nagy vashíd 
határában fekvő hidak, kompok, révek stb.  Nemesek hídja elnevezés alatt.
   
2. Vasúti összeköttetése, fő- vagy mellékvonalak,  Vasútállomás: Mátészalka. Elágazások: 
van-e vasúti állomása, mi az elnevezése,  Nagykároly, Csapi, […] Mátészalkai. Mátészalka 
megállóhelye, marha és egyéb rakodóhelye? Ipari  Fehérgyarmati, Szabolcs vármegyei hévek. 
és kisvasutak. Közúti vasutak.  Iparvágányok, marharakodó és közraktár.
   
Hajó-összeköttetés, a község mentén vagy attól –
mily távolságra, melyik folyón, hol a   
hajóállomás?   
   
Van-e posta, távírda, távbeszélő állomása?  Igen, helyben.
   
3. Melyik községi közlekedési útvonalhoz járul  Nem.
hozzá a község?   
   
Községi (közdűlő) utak hossza?  87 km.
   
Van-e kövezet-vámszedési joga?  Nem.
   
B) Földművelésügy.   
   
4. Birtokviszonyok. Nagybirtok (1000 holdon  Nagybirtok nincs. Köz[ép]birtokos 6. q 34, 593, 
felül) száma és terjedelme tulajdonosok szerint.  593, 593, 197, 181. [Kisbirtok] 8-42 kat. Holdig
Középbirtok száma és terjedelme (100–1000   
hold). Kis- és törpebirtokok átlagos kiterjedése.   
   
A község gazdasági jellege a lakosság zömének  Mezőgazdaság, szőlőművelés, kertészet stb.
foglalkozása szerint (mező- vagy erdőgazdaság,   
szőlőművelés, kertészet stb.).   
   
5. Művelési rendszer. Van-e nyomásos  Van, birtokossági tanács szervezve
gazdálkodás? Szervezve van-e a birtokossági   
tanács?   
   
Van-e közös legelő? Hány és milyen terjedelmű? Van
   
Van-e külön szervezete (legeltetési társulat)?  Nincs
   
Van-e legelő-rendtartás?  Nincs
   
Van-e közös erdő?  Nincs
   
Van-e szervezete?  Nincs
   
Erdőgondnokság székhelye és annak távolsága.  Debrecen 74 km távolságra
   
Van-e hegyközség, hány és milyen terjedelmű  Nincs
(elnevezésük szerint) és melyik borvidékhez   
tartozik?   
   
6. Van-e községi faiskola, mily terjedelmű? Van 1200 négyszögöl terjedelmű.
   
Be van-e ültetve?  Igen
   
7. Vízrendező és hasznosító társulat. Annak  Ecsedi-láp Lecsapoló Társaság és Nyírvíz Belsős
székhelye. Vannak-e vízhasználatok (malom stb.  Lecsapoló Társaság. Székhelyük helyben.
vagy más ármentesítő intézmények és milyen)?   
   
Az illetékes kultúr- vagy folyammérnökség  Debrecen 74 km.
székhelye.   
   
8. Állattenyésztési viszonyok. Állatok száma: 539 ló, 1345 szarvasmarha, 
  911 sertés, 0 juh
A tenyészállatok száma:   
   
Uralkodó tenyésztési irány: magyar
   
Körállatorvos székhelye és annak távolsága.  Helyben
   
C) Ipar és kereskedelem.   
   
9. A község állandó piaca hol van (helyben vagy  Helyben.
mely községben, milyen távol)?   
   
Hova gravitál a község?  –
   
Vannak-e a községben vásárok, országos, heti  Vannak: hetes vásár hetenként egyszer, szerdán;
vásárok, hányszor és milyen (kirakó, állatvásár  országos vásár egy évbe[n] 6 kirakó és 
stb.)?  mindennemű állatfelhajtással.
   
Kié a vásártartás joga?  A Ref. egyház és vásárvám-birtokosság jogán
   
Mérték- és hordóhitelesítő hivatal székhelye:  Debrecen
   
10. A községbeli kereskedések száma és jellege.  76 kereskedő, fűszer, rőfös, bőr, üveg, termény 
  stb.
   
Hitel és pénzintézetek száma és alaptőkéje  5 pénzintézet 1.000.000, 108.000.000, 
(felsorolva).  100.000.000, 60.000.000 és 30.000.000 korona 
  alaptőkékkel. 
   
Szövetkezetek száma és jellege (név szerint).  Hangya Fogyasztói Szövetkezet, vegyes 
  kereskedő és italmérés.
   
Iparosok szakma és foglalkozási ágak szerint.  Asztalos 19, ács 11, borbély 5, bádogos 6, cipész 
  és csizmadia 25, kárpitos 3, lakatos 9, hentes és 
  mészáros 14, mézeskalácsos 2, fogtechnikus 2, 
  köszörűs 2, rézműves 3, kalapos 5, szobafestő 3,
  fésűs 1, kéményseprő 4, kötélverő 2, szűcs 1, […] 
  2, nyomda 4, cukrász 1, órás 3, kerékgyártó 6, 
  fényképész 2, szabó 39, kovács 9, kőműves 24, 
  pék 4, szappanos 1, mechanikus 1, kádár 4, 
  vendéglős 7
   
11. Gyárak, ipartelepek és azok átlagos nagysága  Szalkai Gyártelep; Hajtóerő: 508 lóerő, 
(hajtóerő és munkáslétszám szerint felsorolva).  munkáslétszám 80.
   
Az illetékes iparfelügyelőség székhelye és  Nyíregyháza 59 km.
távolsága:   
   
Kerületi munkásbiztosító pénztár székhelye és távolsága:  Nyíregyháza 59 km.
távolsága:   
   
12. Magánkezelésben álló közművek.  Villany közvilágítás.
Közvilágítás, jéggyár stb.   
   
13. Bányák száma és jellege. Állandó bányaüzem  Nincs.
nagysága, hajtóerő és munkáslétszám szerint.   
   
14. Háziipar és annak jellege.  Nincs.
   
V. Községi vagyon és háztartás.   
   
1. A község tulajdonát képező középületek és  13 középület 94 helyiséggel
helyiségek száma.   
   
Hivatalos célokat szolgáló épületek (jegyzői,  3 jegyzői lakás 8 lakrésszel, végrehajtó 2 
orvosi, tanítói lakás; a házak, a lakások és azok  lakrésszel, 1 irodatiszti lakás 8 lakrésszel, 1 
lakrészeinek száma).  írnoki 1 lakrésszel.
   
A körjegyzői, körorvosi lakás a székhely község  –
vagy a községek közös tulajdona-e?   
   
2. A község tulajdonát alkotó ingatlanvagyon.  32 kat. hold szántó és rét, 3 kat. hold legelő, – kat 
  hold erdő.
  egyéb: 140 hold 1312 négyszögöl adó alá nem 
  eső terület.
   
Mennyit kezel házilag, haszonbérileg,   
kishaszonbérletben?   
   
Jegyzők és alkalmazottak földjavadalma (az  Főjegyző földjavadalma 11 hold, adóügyi jegyző 
állások szerint felsorolva). Mily kiterjedésű?  6. 1200. 6h. 1200. közigazgatási jegyző.
   
Melyek a lakosság hasznára szolgáló ingatlanok  –
(legelő, erdő, kavics-, homokbánya stb.)?   
   
Községi közüzemek (A község tulajdonában)  –
világító- és vízművek stb.   
   
3. Egyéb vagyon és értékek. Hasznos jogok.  Községi korcsma
Községi takarékpénztár. Községi korcsma stb.   
   
4. A községre kivetett egyenes adók összege  Földadó: 16201 Korona 0 fillér. Házadó 17163 K. 
(földadó, házadó, általános kereseti adó, társulati  86 fillér. Ált. kereseti adó 29303 K 25 f. Társulati 
adó, vagyon- és jövedelemadó).  adó 7672 K. 82 f. Vagyon és jöv. adó 7535 K 0 f.
   
5. Fel nem sorolt más községi és közjövedelmek.  –
   
VI. Mily feladatok megoldása volna a  Kórház építése, utca burkolása, gyalogjárók 
legszükségesebb a községben? folytatólagos kiépítése, közkutak létesítése, 
  községi villanytelep létesítése, jéggyár építése.

A község pecsétjének lenyomata:                                                    Községi (kör-) jegyző

 

 

[1] Belügyi Közlöny, 1925. 30. évf. 44. sz. 1004—1006. p.

[2] Az iratanyag a második világháború alatt a Belügyminisztériumból a Magyar Szociográfiai Intézetbe került átmenetileg. Majd az intézmény megszűnésével, 1949-ben az állomány visszakerült Budapestre, amit a Néprajzi Múzeum Statisztikai Gyűjteményében helyeztek el.

[3] Szilágyi Zsolt: Az 1925. évi közigazgatási tájékoztató lapok forrásértéke és forráskritikája az alföldi községek példáján.

[4] Az öt példány tulajdonosai: 1) község; 2) főszolgabíró; 3) főispán; 4) alispán; 5) Belügyminisztérium.

[5] Hajdú Zoltán: Tolna megye központi szerepkörű településeinek vonzáskörzetrendszere az 1920-as években, in.: K. Balog János (Szerk.): Tanulmányok Tolna megye történetéből 10., Szekszárd, 1983., 362 p.

[6] Vö. Gazdacímtár 1925; Helységnévtár 1926; Az 1920-as népszámlálás kötetei; Magyar statisztikai közlemények Ú. S. 39. köt.; Magyar statisztikai közlemények. Ú. S. 93. köt.

[7] A pótadó kivetéséül szolgáló földadó, házadó, társulati adó és tantième adó.

[8] Magyarország községeinek háztartása az 1908. évben – Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal (közread.), Vargha Gyula (előszó), Buday László (közrem.) – Magyar statisztikai közlemények. Ú. S. 39. köt. – Budapest, 1913. – VI, 312, 949 p.; Magyarország községeinek háztartási viszonyai az 1934. évi községi költségelőirányzatok szerint – Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal (szerk. és kiad.), Magyary Zoltán (közrem.), Laky Dezső (közrem.), Buday László (közrem.), Keresztes Imre (közrem.), Kovács Alajos (előszó) – Magyar statisztikai közlemények. Ú. S. 93. köt. – Budapest, 1935. – 87, 109 p.

[9] Bán Gergely Károly: A magyar városhálózat hierarchiája és térszerkezete a két világháború között. In Gazdaságtörténeti évkönyv. Hálózat és Hierarchia. 2020. 97–98 p.

[10] Mind két kérdés a IV. Forgalmi és gazdasági viszonyok és igazgatás kérdéskör, C) Ipar és kereskedelem részében található:

  • A község állandó piaca hol van (helyben vagy mely községben, milyen távol)?
  • Hova gravitál a község?

[11] Ezen előtérbe kerülést – a teljesség igénye nélkül – jól reprezentálja a Z. Karvalics László által szervezet Hálózat, Információ, Történelem c. 2018-as konferencia. A Magyar Gazdaságtörténeti Évkönyv 2020-ban megjelent 4. kötetének témája: hálózat és hierarchia. Továbbá a Hajnal István Kör 2021-re tervezett éveskonferenciájának a témája is a hálózatok és társadalomtörténet köré szerveződik.

[12] Szilágyi Zsolt: Az 1925. évi közigazgatási tájékoztató lapok forrásértéke és forráskritikája az alföldi községek példáján. 2 p.

[13] 1930-ban összesen három ilyen megyeszékhely volt hazánkban: Szikszó, Berettyóújfalú, Mátészalka

 

 

Javasolt hivatkozási forma: URL: https://10generacio.hu/hu/eredmenyek/forrasvidekek/ban-gergely-karoly-kozigazgatasi-allapotfelmeres-trianon-utan-mateszalka (Utolsó letöltés időpontja: év, hónap, nap)