Az 1767. évi úrbérrendezés történetét feldolgozó kézikönyvek hangsúlyosan emelik ki az alávetetteknek (személyek, közösségek) földesurukkal szemben az uralkodónőhöz írott panaszleveleit, és azok kormányzati szereplők, intézmények általi ismeretét, ezen forrástípusok figyelembevételét a döntéshozatalban.[1] E sorokban nem foglalkozunk a nem nemes személyek, közösségek nagy számban keletkezett panaszleveleivel. Szabó Dezső napjainkig alapvető forráskötete elsősorban a központi vizsgálatokat megkövetelő törvényhatóságokra (Vas és Zala megye), illetve a koronauradalmakra fókuszált.[2] Az alábbiakban az eddig ismert megyei képet szeretnénk tovább árnyalni mindazokkal a Sopron megyei példákkal, amelyek a megyetörténet egykorú legalapvetőbb forrástípusába, a közgyűlési jegyzőkönyvekbe kerültek bevezetésre.[3] A jegyzőkönyvbe vezetett magyar nyelvű panaszok átírására és közzéadására a korhű és betűhív átírás helyett, ami a mi esetünkben az eredeti forrás többszörös átmásolása miatt (amely így amúgy sem adná vissza hűen az eredeti dokumentum ortográfiai, paleográfiai és nyelvi sajátosságait) a modern átírás szabályait alkalmazva közöljük a szövegeket,[4] azzal a megszorítással, hogy a kis- és nagybetűhasználatot – a tiszteletteljes megszólítások kivételével – egységesítettük, a mássalhangzó-kettőzéseket, a magánhangzókkal együtt, eredeti írásmódjukkal megtartottuk. A kettős magánhangzók közül az eö-ket ő-re, a kettős mássalhangzók közül pedig a ts-eket a könnyebb olvashatóság kedvéért cs-re írtuk át, de az eredeti szövegekben használt mássalhangzó-kettőzéseket megtartottuk.
Végül egy kérdést is fel kell tennünk: tudunk-e arról bármit is, hogy kik írhatták ezeket a paraszti folyamodványokat? Bár a korabeli gimnáziumi anyakönyvek feldolgozása iskolai végzettséggel rendelkező nem nemes személyek lehetőségét is felvetné, a szisztematikus forrásfeltárásnak köszönhetően ilyen feltételezés helyett a gróf Széchényi család egyik Sopron megyei árendás kocsmárosában feltételezhető az egyik levélíró, aki vallomása szerint inkább a források közzétételében, eljuttatásában játszott szerepet. E feltételezést az uradalmi anyag szisztematikus feltárása tovább pontosíthatja.
Források
sine loco, sine dato
Peresznye község lakóinak panaszai terheik miatt
Fölséges Koronás Királyné Asszonyunk!
Elviselhetetlen terhünket Fölséged kegyes tronussa elejbe alázatos térd hajtásunkal terjeszteni kéntelenítettünk, a végre tudni illik, mivelhogy rész szerént a mi örökös földes urasságunk, néhai Esterházy Dániel ő excellentiája maradéki, rész szerént pedig azoknak[5] tisztyei altol úgy annyira terheltetünk, hogy majd majd Fölséged királyi adományinak ki füzetisire is elégtelenek leszünk ha csak Fölséged Anyai kegyessége rajtunk nem fog könyörülni melly terhes állapotunknak mivoltát punctumok[6] szerént alázatossan Fölségednek proponallyuk[7]. Tudnya illik
1-o Ennek előtte egy egesz helyes jobbagy hosszu uttal együtt füzetett az M.[8] Urassagnak 2. f.
2-o Egy egesz helyes jobbagy adott Méltóságos Uraságnak fél ludat 6 tyukfiat 20 tojást, egy fél meszöly vajat most pedig már csak egy fertaly helyes jobbágy is adni tartozik 1/4 ludat 6 tyukfiat, 10 tojast és egy icze vajat.
3-io Ennek előtte egy egesz helyes jobbagy adott két köböl rosott 4 köböl zabot, most pedig tsak egy fertályos jobbagy is füzet egy köböl rosott, azon kívül gabona és bor dézsmát is készpénzül kelly meg fizetnünk
4-o Az robot ennek előtte végben vitetődött Szent György naptul fogva Szent Mihaly napig minden héten egy napot marhaval Szent Mihály naptul[9] fogva pedig Szent György napig[10] fél nap, de most már egész esztendő által minden héten egy napot marhával, vagy két napot gyalogul szolgálni tartozunk, már ezt is tsak egy fertály helyes jobbagy
5-to Arataskor minden nap valameddig az aratás tart szolgálni tartozunk, ezen kívül a M. Uraságnak gabonáját és szüret üdejében A szőlőnek hasznát is minden roboton kívül bé hordani tartozunk
6-o Ennek előtte az M. Uraságnak helységünkben csak egy juhásza volt, de most már árendás juhásza is vagyon mely ki mondhatatlan károkat nékünk okoz ugy hogy S. V.[11] már magunk marhája sem élhet, hanem kéntelenítettünk marháink számára más határt bélölnünk.
7-o Most az M. Uraság az erdőből is ki tiltott, melly erdőben ennek előtte mindenkor szabad őrzésünk és makkoltatásunk volt, de már ezzel sem vagyunk szabadok, hanem más Uraságoknak erdejét föl árendálni kintelenek vagyunk
8-o Az korcsmát is ember emlékezetitül fogvást mindenkor szabadon bírtuk az mészár székkel edgyütt egyedül csak az M. Uraságnak 16 csöbör borát 1 d. aufschlaggal[12] árultuk vagy ezen 16 csöbör bor helyett 40 fl. fizettünk most már ezen korcsmát is csak egy fertály esztendeig birjuk
9-o Vagyon helységünkben 39 fertály mely minden házhoz két esztendőre csak 14 köblöt vethetünk, úgy nem [...]
10-o Helységünkön vagyon 45 dica,[13] minden dica a fl. 1 d. 70 Azon kívül Nemes Vármegye dicai akik is Nemes Vármegye költségire valók 415 ezek is mindenikét d. 20 számlálván.
11-o Az el múlt Diaetanak, alkalmatosságával fizettünk az M. Uraságunk[na]k költségére 47 f. d. 25 ezt öszve számlálván, minemő kimondhatatlan nagy summát tészen, ezen kívül magunk[na]kis köllene élnünk, de lehetetlen, és ha tsak Fölseged ugy mind Országunk Koronás Királynéja, és legnagyobb istápja rajtunk nem fog könyörülni kintelenek fogunk lenni Országunkat, s kegyes Hazánkat el hadni. És így idegen országra bujdosni, de tovább is könyörgünk Fölségednek, és mely gratiáját Fölségednek alázatos fei hajtó szolgái N[eme]s Sopron varmegyeben Peresznyei helységben. Lakossok közönségessen.
Egykorú másolat.
MNL Gy-M-S.-M Soproni Levéltára, Prot. XXI. köt. 107–110.
11-o Az el múlt Dietának alkalmatosságával fizettük az Méltóságos Uraságunknak költségire 47 fl. d. 25 ezt öszve számlálván, minémű ki mondhatatlan nagy summat teszen, ezen kívül magunknak is köllene élnünk, de lehetetlen ha tsak Fölséged úgy mind Országunk örökös Koronás Királynéja és leg nagyobb istápja rajtunk nem fog könyörülni, kintelenek fogunk lenni országunkat, s kegyes hazánkat el hadni, és így idegen országra bújdosni de tovább is könyörgünk Fölségednek és mely gratiájának Fölségednek alázatos fejhajtó szolgái Nemes Sopron Vármegyében peresznyei helységben lakosok közönségessen.
- sine loco, sine dato
Gróf Széchényi Antal bozi és nagycenki és sopronkövesdi jobbágyainak panaszai terheik miatt.
Szentséges Római Császárné és Apostoli Királyné, nékünk kegyelmes Koronás Fejedelmünk és Asszonyunk Asszonyunk
Minek utánjára az Fölseghes Thronus előtt bé mutatott panaszunknak s terheinknek meg visgálására az mi földes urunk még az úr székét meg tartotta volna és az Tekintetes Nemes Vármegye Törvényszékén mindgyárt hamar utánna revidealtatván, azok erant lett sententia is már effectualtatott volna, fájdalmossan és nagy rövidsegünkkel tapasztalnunk kölletik, hogy azon Dominalis Szek[14] actainak expeditioja es föl küldese nem tudatik mi okbol (: mind ez ideig kisedelmeztetik. Mivel pedig az tavaszi idő már közeletvén, az robotnak leg nagyobb terhét is magával elől hozza, ellenben az előbbenyi sulyos szolgálatunkban semmi könnyebbséget nem tapasztaltunk sőtt az Sedrianak sententiaja altal némellyek és in specie M. Boozy Helységbeliek az tsekely és terméketlen Terrenumban levő irtás főldeknek haszontalan száma miatt, ugy két vagy három embereinknek hirünk s akaratunkon kivül, sőt az dolognak mi volta és valosaga ellen az Tekintetes Sedrian tett declaratiojok miatt inkabb terheltetünk. Arra valo nézvest Fölsegednek Szentseges láboéhoz le borulva mélly alázatossággal esedezünk méltoztassik Fölseges anyai kegelmessegét ezen kétféle sérelmünk meg orvosoltatásában nékünk mint Fölseges hatalma alá vettetett szegény contribuens népével közleni. Melly Fölseges Kegyelmért az Egek Urának bé mutatandó esedezesűnk mellett élünk és halunk Fölsegednek mint Apostoli Koronas Kiralné Asszonyunknak alzatos és örökös hiv jobbagyi Bozi, Nagy Cenki Kövesdi és a többi Méltóságos groff Szécsényi Antal generalis urhoz tartozando jobbagyok Sopron Vármegyében
Egykorú másolat. SL, Svm. kgy. jkv. 1766. 575–577.
3.
sine loco, sine dato.
Járosi András jobbágyainak panaszaik terheik miatt földesurukkal szemben.
Szároz fat el parancsoltat az Urasag magunk marháján, szekerén egy nap telli mehetünk Röjtökre vontatássában másod magunkkal kölly mennünk, más napon meg Pinnyire kelly vinny mégis egy gyalog nap számba veszi Talian urasag üdejeben pedig, kinek ennek előtte nyolcz esztendővel szolgáltunk fát vittünk két hétbe vetődött
Mostani urasagunk parancsolattyának pedig ha eleget nem teszünk és mingyárt nem mehetünk üdőre vagy egyéb nyomorusagra nézve berekeszt bennünk ugy veret.
Erő hatalommal szolgalo jobbágyának korcsmát vet nyakába árultatni annak jó folytatása nálunk pedig nincsen, mivel más uraság is árultat az bor megsavanyodik azután nagyobb része kételre megy, mely miatt károsodik a szegény jobbágy adósságban azon adósságért pedig ami kis bora terem, és kibül Ő felsége adóját füzethetné el pötsételi erő hatalommal. annyit fonyat amenyit akor [!],[15] így sanyargat bennünk, és azt mondotta addig nem nyukozik még koldussá nem tesz bennünk: bé is szolgálta ugyan egy szegény jobbágya az kézi robotot, az után avval nem elégedvén ott fogta az marháját egész héten dolgozott tulajdon cselédgyivel a szegény jobbágy marháján és semmibe sem vette
Müdőn szántásnak üdeje van hol három nap, hol négy nap hajt egy héten, és ha közben ünnep történik ott fogja ekénként marhainkat haza kölly zaklattnunk, mert Pinnyén nem etethetünk nem is engedik a pinnyeiek, és így sanyargat.
Szántonyi pedig hajnal előtt kölly mennünk, mert nap nyugatkor ereszt el és elő álomkor írünk haza, ílly kegyetlenül bánik vélünk.
Vetőre szántottunk nap estig a roboton, az után el hajtott más határba sarjúért, azt kívánta, hogy hajnalra oda haza legyünk a sarjúval, és ismig más nap keletre szántonyi állunk azonban a szélvész miatt el késvén nem alhottunk arra az üdőre szántonyi, meg vert maga az úr kegyetlenül bennünket és így kínzott
Ha Sopronba mennünk két napunk bele tellik marhainkat, szekerünket két gyalog napba veszi tsak az marhánk ingyen fárod és szekerünk romlik [584.]
Az kirül számot adunk szolgalatunkrol az Urassagnak 178. napot szolgaltat ki és majd többre is meg, mert se rendi, se vége az robotnak mikor mire kölly akkor arra hajt.
Az irtikünk pedig igen csekél, mert őszit tavaszival együtt nem vethetni többet egy helhez tizen egy köbölnél.
Szénánk annyi terem hogy két ökrön könnyen haza vonathattyuk /:és sokszor pénzen veszünk szénát az robotos marhánknak és úgy szolgállyuk az robotot.
Tűzre való fát és marhánknak nyári legeltetőt pinzen kölly vennünk mert az Urunk nem ad hat, még is illy kegyetlenül terhely és sulositt a robottal.
Egykorú másodlat.
MNL GyMSMSL Svm. Prot 1766. 582–586.
4.
sine loco, 1766. április 9.
[Felsőbüki] Nagy Pál röjtöki és muzsaji jobbágyainak panaszai földesurukkal szemben
Ennek előtte tizennyolcz eßtendővel Szécsényi gróff Uraságnak szolgáltunk akkor is sulyos terheink voltak, de miulta Nagy Pál uramnak szolgálunk robotot, ujjobban meg sulosittatunk mert ha a gróff üdejébe hosszú útra mentünk két nap járván tíz köböl gabonával, avagy rosz utban nyolcz köböllel be vetődött négy gyalog napba mastam[16] [!] Urasagunk pedig csupán egy gyalog napba veszi az hoszu utaink na pedig majd száma sincsen ha minden héten kívántatik is el hajt bennünket minden igasság nélkül az uraság. Az mostanyi uraságunk minden rendi nélkül mikor kívántatik öszvö fogat szántani és két ember nap számát bé veszi, de az marhánk ingyen fárad és az ekink ingyen romlik nap keletkor pedig a földbe kelly állonunk, és még látunk estve harangozásig szántonunk kölly számtalanul: Méltóságos gróff üdeibe pedig négy gyalog napba vetetődött.
Télen az robotot öszve gyűjti Nyáron az üdőnek jovával szolgáltattya le, holott az nyári nap egy naptöbb et ír mint télen kettő munkás embernek gazdálkodni, a gróff üdejébe pedig egyeránt télen, nyáron le szolgáltatások
Az aratásnak idüdejében, és utánna és hét[17] hétig egészen minden nap egy embert kíván, negyven napot ki kölly szolgálnunk egy huzomban még a fűet, lencsét, avagy bükkönt kaszalni tart ingyen le kell kaszalnunk a szénát, gabonát bükkönyét mind ezekben az ingyen gyalog nap számokban be takartattya nékünk az magunk szekerén, marháján cselédgyével: hasonlóképpen pedig szüretre is mind addig kelly egy embert ingyen adnunk míg végbe nem megy, ezt pedig nem veszi az uraság robotban, hanem ingyen.
[1] A magyarországi úrbérrendezés története Mária Terézia korában. Az irományokat kiadta és a bevezető tanulmányt írta Szabó Dezső. I. kötet. (Fontes Historiae Hungaricae aevi recentioris) I. kötet. Budapest, 1933. 48–65., ill. passim. (A továbbiakban: Szabó, 1933.)
[2] Szabó, 1933. 84–142.
[3] Sopron megye esetében Tirnitz József egykori levéltáros a jegyzőkönyvi bejegyzéseket szisztematikusan összevetette a fennmaradt közgyűlési iratokkal, így aprólékos filológiai munkája nyomán ma már azt is tudhatjuk, hogy a jegyzőkönyvekben gazdagabb tartalommal fennmaradtak ezek a panaszok, mint az iratsorozatban.
[4] Bak Borbála: A XVI-XVIII. századi magyar nyelvű források kiadásának kérdései. Fons VII. (2000) 1. sz. 91–122.
[5] A birtokrag az eredeti szövegben az általános truncatióval rövidítésre került.
[6] pontok.
[7] előadjuk.
[8] A Méltóságos Uraság tiszteletteljes megszólítást több esetben meghagytuk a rövidített M. Uraság formában.
[9] Szeptember 29.
[10] Április 24.
[11] salva venia, sic venia.
[12] Értelemszerűen valamin túlmenő kivetéssel.
[13] Dica: mesterséges adóegység.
[14] A Széchenyi család úriszéke iratainak kiadásáról van szó.
[15] recte: akar
[16] recte: mostan/mastan.
[17] Tollhiba miatt javított szó: hétig.
Javasolt hivatkozási forma: URL: https://10generacio.hu/hu/eredmenyek/forrasvidekek/dominkovits-peter-sopron-varmegyei-telepulesek-folyamodasai-az-urberi-szolgaltatasaik-enyhitese-vegett (Utolsó letöltés időpontja: év, hónap, nap)
