A Burgenländischer Bauernbund, a burgenlandi gazdaszövetség, 1921-ben jött létre. A többi tartományi szervezettel az országos szövetség ernyője alá tartozva a keresztényszocialista párt egyik politikai háttereként működött – majd a háború után a néppártéként. Leopold Fiegl is a soraiból emelkedett ki, és lett a második világháború utáni első kancellár Ausztriában. A gazdaszövetség éppen az Anschluss és Burgenland felosztásának évében adta populáris kiadványát, a gazdakalendáriumot. Ekkoriban már a gazdák több mint kétharmada tagja volt a szövetségnek, azonban ennek működése és a kalendárium kiadása rögtön félbeszakadt. Az első kalendárium az Alpi-Ausztria sajátos kontextusában helyezte el Burgenlandot, hiszen az Alsó-Ausztriával együttesen tárgyalta az egykori Nyugat-Magyarország agrártáját.
1. Címlap, 1938
2. Színes grafika, Hallstatt, 1938
Ezeket az évenkénti képválogatásokat egymás mellé téve tulajdonképpen a burgenlandi nép története is kibontakozik. Mégpedig egy olyan történet, amiben kezdetben a kemény, kétkezi munkát végző parasztok, parasztasszonyok az állataikkal szövetségben teremtik meg a mindennapi kenyeret s kenyérhez valót. A motorizációval, az iparszerűvé válással az állatok is majdhogynem gépekké váltak, az istállókba berakva eltűntek a tájból. Látjuk tehát azt, hogyan tűnt el a paraszti világ, hogyan szorult vissza a mindennapokból, hogy azután csak jeles ünnepeken, aratónapokon, szüreti felvonulásokon szolgáljon díszítőelemként. Látjuk, ahogy megjelent a traktor, a gép, az ipari növény (köztük a napraforgó, mely mára a tartomány egyik szimbóluma lett), a modern raktár, a korszerű tehenészet, a korszerű családi ház, s vele párhuzamosan eltűnt a kézi vetés és a betakarítás, a ló, a marha gulya, a népviselet és a zsúpfedeles parasztház. Ezek jobbára falumúzeumokba kerültek, s a megjelenő turizmus, részben a kibontakozó természetvédelem révén tudnak fennmaradni. A kötet mindenkori szerkesztői reflektáltak is ezekre a folyamatokra, bár sajnos az 1980-as évekre már eluralkodtak a politikusi fotók a képgyűjteményekben. (Forrás: Burgenlandi Tartományi Könyvtár, Kismarton. A képaláírásokban az idézőjel az eredeti címet jelzi.)Az 1938-ban kiadott burgenlandi gazdakalendárium csak tíz évvel később, 1948-ban jelent meg újra, a kezdethez hasonlóan hosszú évtizedekig az alsó-ausztriai és a bécsi tartományi szervezettel közös szerkesztésben, egészen 1988-ig. Az egyes tartományoknak szánt kalendáriumoknak így volt egy közös metszete (maga a naptár-funkció, mesék, történetek, szakcikkek), s akadtak benne tartományi vonatkozású írások is. A kalendárium kiadása 1954-től vált folyamatossá, s ugyanettől az évtől kezdve jelent meg benne rendszeresen, minden évben egy tartományi képválogatás, felölelve a vidéki népesség munkáját, kultúráját, népszokásait, lakóhelyi környezetét, valamint a gazdaszövetség politikai működésének pillanatképeit. Mindez a 90-es évek elejéig fenn is maradt.
3. Címlap, 1948
4. „Szénakaszálás”, 1954
5. Falusi pillanatképek, 1954
6. Címlap, 1955
7. „Finom a burgenlandi marhahús”, 1956
8. Vetőgép és henger, 1956
9. Kukorica-aratógép, 1956
10. Tehéncsorda hazatérőben, 1961
11. Horvát népviselet, Hornstein/Szarvkő, 1961
12. Egy új „burgenlandi vár” Grosspetersdorf/Nagyszentmihály, raktár, 1964
13. „A lovak egyre ritkábbak”, 1965
14. Egy borkirálynő. (Változik a frizura-divat), 1968
15. Ananaserdbeer – földi eper szüret, 1973
16. „Mezőgazdaság egykor…” Már ez a traktor is a múlté, 1975
17. „…és ma” A modern mezőgazdaság, 1975
18. „Fejlődés és technika, villamosítás (fent) és kiépülő utak, mezőgazdasági utak (lent) jellemzik Burgenland mai képét”, 1975
19. „Egyre ritkábbak az idilli parasztudvarok”, 1987
20. „Egyre több napraforgót látni Burgenlandban”, 1988
Javasolt hivatkozási forma: URL: https://10generacio.hu/hu/eredmenyek/forrasvidekek/janko-ferenc-burgenlandischer-bauernbundkalender (Utolsó letöltés időpontja: év, hónap, nap)
